A Hadak Útjára lépett vitéz Bakó István
2011.07.19.

 

2011. június 21-én, életének 91. évében a Hadak Útjára tért vitéz Bakó István m.kir. ejtőernyős szakaszvezető, ny. honvéd alezredes, a magyar katonai ejtőernyőzés egyik úttörője. A katonai ejtőernyőzés legnagyobb 1941. április 12-ei katasztrófájának utolsó túlélője, az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj tiszteletbeli parancsnoka. A fent említett tragédia a Veszprém-Jutaspuszta repülőtér közelében történt, amikor a délvidéki frontra induló Savoia-Marchetti SM.75 típusú szállító repülőgép röviddel a felszállás után a földhöz csapódott, a gép üzemanyaga és a felmálházott lőszer kigyulladt és pusztító tűzzel égett. A lángoló roncsból lélekjelenlétének és gyors helyzetfelismerésének köszönhetően ki tudott menekülni, de így is súlyos égési sérüléseket szenvedett, megégett mindkét lába, arca, eltört bal karja és bal lába. Huszonkét katona szenvedett tűzhalált, köztük a harccsoportparancsnok vitéz Bertalan Árpád őrnagy, az I. világháború egyik legendás hőse, a magyar ejtőernyős fegyvernem megszervezője.

Vitéz Bakó István 1920. április 22-én született Hajdúsámsonban. Második világháborús haditetteiért megkapta a nagyezüst, a kisezüst és a bronz vitézségi érmeket. 1994-ben Szegeden avatták vitézzé. Haláláig ápolta a katonai ejtőernyőzés és hősi halott bajtársai emlékét, valamint tevékenyen részt vett szülővárosa társadalmi életében, amiért 2009-ben Hajdúsámson díszpolgári címet adományozott részére.

Bakó István hamvainak július 19-i szétszórásán, Jutaspusztán a hajdúsámsoni református lelkész, Lovászi Krisztián, majd az ejtőernyősök, a repülők és a Vitézi Rend nevében vitéz Harmath Lajos tb. székkapitány, veterán ejtőernős búcsúzott el bajtársától. Felidézték életútját, áldozatos munkáját, a hősök emlékének megőrzéséért tett cselekedeteit.

Ezt követően Hajdúsámson polgármestere, Hamza Gábor folytatta a búcsúzást, majd a Honvédelmi Miniszter búcsúlevelét is felolvasták.  Végül Sándor Tamás ezredes, az MH 34. Különleges Műveleti Zászlóalj parancsnoka köszönt el alakulata tiszteletbeli parancsnokától.

A református áldást követően egy helikopterrel indult vitéz Bakó István az utolsó útjára. Hamvait – végakaratának megfelelően – az 1941-es katasztrófa emlékművének környékén szórták szét. Ott, ahol egyszer, a gondviseléstől vezérelve sikerült elkerülnie a halált.

A rendezvény végén a katona, az ejtőernyős, és a veterán szervezetek, valamint a magánszemélyek elhelyezték a megemlékezés virágait az emlékmű talapzatán.