A vásárhelyi leventék kálváriája
2012.04.04.
67 éve, 1945 április 4-én a hódmezővásárhelyi leventék a front harapófogójába kerültek. A Lajta folyónál két tűz közé kerültek: a németek és oroszok aknazáport zúdítottak a fegyvertelen leventékre. Tizennégyen meghaltak, többen megsebesültek, a túlélők pedig orosz fogságba kerültek, ahonnan évek múlva tértek haza és évekig nem emlékezhettek a Gulag szörnyűségeire és elhunyt bajtársaikra.
Ennek évfordulójára emlékeztünk a Levente téren, amely létrehozását néhai vitézi hadnagyunk, dr. vitéz Farkas Zoltán valósította meg.
A Volt Leventék Baráti Köre és a Történelmi Vitézi Rend szervezésében a megjelenteket Elek András köszöntötte. Ezután emlékező beszédében elmondta, hogy hosszú és tragikus utat járt be 1.800 vásárhelyi fiatal, akik 16-20 évesen kerültek a háború poklába. Ezek a fiatalok fegyvert soha nem fogtak a kezükben, mégis háborús bűnösként bántak velük a „felszabadítónak” nevezett szovjetek, majd a kommunizmus évtizedei alatt nem emlékezhettek a fronton és a fogságban elhunyt bajtársaikra.
A megemlékezésen saját versét szavalta el Schlosser Miklós volt levente, majd a megjelentek elhelyezték az emlékezés koszorúját az emlékmű talapzatán.
vitéz Nagy László mb. vhdgy
