Megújultak a nagykárolyi református temető honvéd síremlékei
2012.06.30

1944-ben a tordai csatából visszavonuló magyar honvédeket szállító vonat megállt Nagykárolyban, ahol abban az időben katonai kórház is működött a Károlyi grófok kastélyában. A szerelvényről itt helyezték el a súlyos sebesülteket, ill. az út közben elhunyt honvédeket felekezeti hovatartozás szerint el is temették a helyi református, ill. római katolikus temetőben.


A honvédsírokat a háború utáni "győztesek" nem nézték jó szemmel, s gondozás nélkül lassanként feledésbe merült, hogy itt igazi hősök alusszák álmukat a boldog feltámadás reményében. Egyetlen biztos támpont a sírok beazonosításában a ceglédberceli illetőségű Sik János c. tizedes hantja volt, akinek édesanyja a harcok elmúltával Nagykárolyba utazott, és elkészíttette fia síremlékét.

A többi - névtelen - katona emlékére 2000-ben a nagykároly-kertvárosi református gyülekezet Sik János sírja mellett felállított egy háromszemélyes beton sírkeretet, melyen kis márványtáblát helyezett el: a II. Világháborúban elesett magyar honvédek emlékére. Itt tartották azóta a nemzeti ünnepekhez, ill. katonai hagyományokhoz kötődő megemlékezéseket, koszorúzásokat.

Fordulat következett a honvédkálvária  történetében, amikor 2012. tavaszán v. Berei Károly hozzájutott az itt nyugvó katonák teljes névsorához, ill. adataihoz a HM - Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársainak, Illésfalvi Péternek és Töll László alezredes úrnak köszönhetően. Ekkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy ha külön-külön a sírhelyeket rekonstruálni nem lehet is, de a már meglévő két síremléket fel lehet újítani, és a közös sírkeretre egy új gránittömb kerülne, amelyen immár a honvédek nevét is olvashatják az emberek. A HM-től kapott korabeli helyrajzok bizonyítékul szolgáltak arra, hogy a honvédeket valóban azon a területen (abban a sorban) temették el, ahol most a két síremlék áll.


A Történelmi Vitézi Rend Észak-Erdélyi Törzse és a kertvárosi eklézsia elnöksége örömmel karolta fel a kezdeményezést, s így kezdetét vette a jótékony célú  gyűjtés, kopogtatás. A nagykárolyiak szíve megdobbant, mindenki - felekezeti hovatartozástól függetlenül - érezte, itt többről van szó, mint lokális érdekekről, személyes ügyekről. Az adományok sorra érkeztek, magánszemélyek és cégek jóvoltából a felújítási munkálatok végéhez közelednek. Megnyugtató lehet a honvédek, ill. az őket kereső családok, rokonok számára, hogy mégis van egy meghatározott hely, ahová ellátogathatnak, ahová virágot hozhatnak, ahol elmondhatnak egy imát.

2012. június 30-án a Történelmi Vitézi Rend és a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség szervezésében ünnepélyes külsőségek közepette leplezték le a helyi református temetőben nyugvó második világháborús honvédek megújult síremlékét. Az eseményt megtisztelte jelenlétével v. Hunyadi László, a TVR főkapitánya, erdélyi és anyaországi rendtársak, ft. Csűry István királyhágómelléki ref. püspök és még sokan mások.

A nagykárolyi sírmentő vitézek és "civilek" munkában

 

Az ünnepélyes átadás képei

szöveg: ifj. Geréb Miklós VRNT
fotó: v. Bacskó György

- - -

A Vitézi Szék nevében gratulálunk a fáradtságot és anyagiakat nem kímélő nagykárolyi hazafiaknak, rendtársainknak, elsősorban vitéz Berei Károly és nemzetes nt. ifj. Geréb Miklós VRNT uraknak, akik önzetlen munkájukkal példát adtak a vitézi kötelességteljesítésből.

vitéz Kocsis László Észak-Erdély törzskapitánya

Vissza