Vitéz Sebő Ödön visszatért a Csíki-havasokba
2013.08.17

Geréb Miklós VRNT mb. vhdgy írása

Varázslatos világot idéz a Gyimesi-hágón kígyózó út! Az ég felé magasodó örökzöld erdők, a friss levegő, a völgyekben meghúzódó kicsiny csángó falvak látványa megindítja még a romantikára kevésbé hajlamos utazót is. Az idelátogató turisták – s talán a helybeli fiatal nemzedék - közül nem mindenki tudja, hogy 69 évvel ezelőtt elkeseredett csatákat vívott ezen a vidéken a 32. határvadász zászlóalj a többszörös túlerőben levő szovjet seregek ellen az ezeréves határ védelmében. Szerencsére akadnak, akik ismerik a hiteles történelmet, és szívükön hordozzák a valóság feltárását és széles körű megismertetését. Ilyen a gyimesbükki v. Deáky András, aki 2008-ban lett közismert határon innen és túl: elindította az egykori Magyar Királyság legkeletibb (30. számú) vasúti őrházának felújítását a régi gyimesi határátkelőn. Gál Péter ötletére 2011-ben gyűjtés indult v. Sebő Ödön főhadnagy szobrának elkészítésére. A kezdeményezéshez hamarosan magánszemélyek és civil szervezetek sokasága csatlakozott. A bronzszobor elkészült, v. Csák Attila pátyi művész munkáját dicséri – 2013. augusztus 17-én avatták fel több száz ünneplő egybegyűlt jelenlétében.

Kicsoda Sebő Ödön? Mindenek felett: vitéz. Ez magyarázza egész pályafutását. A vitéz ugyanis több, mint a hivatásos honvéd. A vitéz nem közönségesen katona, akinek az előrenyomuló ellenség látványától vér tolul az agyába, és ropogó géppuskájából golyózáport szór rájuk. Olyan hús-vér valósággal megáldott személy, aki a háború poklában is úr az ösztönei felett, és a kiritkus percekben halálfélelme sem tartja vissza attól, hogy megragadja azt a pillanatot, amikor az ellenséggel váltott szemkontaktusban titokzatos módon feldereng az egyetemes ember. Az immár ötödik kiadást megért A halálra ítélt zászlóalj c. könyvében Sebő megoszt egy érdekes történetet:

„A kaotikus és bizarr helyzetet mi sem jellemezte jobban, mint az alábbi hihetetlen esemény. A konyha mindig jóval sötétedés beállta után szokott megérkezni...egy pihegő legény rohant be hozzám, megfeledkezve még a szokásos jelentkezési formáról is: „Főhadnagy úr, a mozgókonyhánál a sorban oroszok is vannak, mit csináljunk?” Gyors döntésre volt szükség, még mielőtt a sötétben kialakuló zűrzavarban egymásnak esnek az emberek. „Tankó fiam, menj vissza és csendben mondd meg azoknak, akik ezt észlelték, hogy maradjanak csendben, és adjanak nekik is vacsorát. Már kb. három napja nem ettek, nem ittak, mégis kitartottak a helyükön.” Így aztán zavartalanul folyt tovább az élelemkiosztás. A három orosz is megkapta az adagját, majd kiálltak a sorból, és fölmentek a dombra, a géppuskafészkükbe.” Hát ilyen parancsnok volt Sebő Ödön (1920-2004), aki mindössze zászlóaljnyi erővel is három hétig hátráltatta a szovjet betörést, ezáltal lehetővé tette kétszázezer magyar és német katona biztonságos visszavonulását.

A szobrot Gyimesbükkben, a Deáky Panzió udvarán állították fel, hátterét a Kárpátok lenyűgöző bércei adják. A szobrot vitézi zászlók állták körbe: a központi rendi zászló mellett az erdélyi székek zászlai is felvonultak. A Történelmi Vitézi Rend – a kezdeményezés egyik fő támogatójaként – mintegy száz fős képviselettel vett részt az ünnepségen, ahol v. Hunyadi László főkapitánynak jutott a megtisztelő feladat, hogy a szobrot leleplezze. Salamon József gyimesbükki plébános áldását követően a Rend főszéktartó törzskapitánya tartott történelmi visszatekintést az 1944. szeptemberi harcokról.

V. Hunyadi László leleplezi a szobrot

Salamon atya áldása

Az ünnepi szónokok sorában ott volt Wittner Mária országgyűlési képviselő, ’56-os szabadsághős, és Sebő Ferenc, Kossuth-díjas énekes, népzenekutató, a vitéz főhadnagy fia, aki meghatódottan idézte fel, hogyan látogatták meg és járták végig édesapjával a gyimesi tájat több évtized távlatából rekonstruálva az eseményeket. Elmondta, hogy a Rákóczi-várnál kiránduló turisták hitetlenkedve hallgatták a különös aggastyán történetét, aki még akkor is kristálytisztán emlékezett a részletekre, majd legyintve mentek tovább. Kétkedők mindig lesznek, de Sebő Ödön szelleme örökre és visszavonhatatlanul eggyé vált Gyimesbükkel és a havasokkal, ahol a csíki verőfény játszik bronz kitüntetésein és paroliján, s egy táltos tekintetű ifjú főhadnagy reménnyel teli áll rendületlen: a hazáért mindhalálig!

Sebő Ferenc meghatódva köszönte meg, hogy ápolják édesapja emlékét

A szobor és alkotója vitéz Csák Attila

Iochom Zsolt filmtudósítása (Google Chrome használata javasolt)

 

A szekelyhon.ro honlap írása az eseményről megtekinthető: itt.

fotó: v. Tolnai Eta, Geréb Miklós VRNT, Iochom Zsolt

***

Az ünnepséget bajtársi ebéd követte, amelyen v. Hunyadi főkapitány a Történelmi Vitézi Rend nemzetvédelmi keresztjének ezüst fokozatával tüntette ki v. Deáky Andrást a magyarságnak hosszú időn át tett szolgálatáért. A szoboravatás másnapján a középloki Hidegségről indult a 4. vitéz Sebő Ödön emléktúra, számos résztvevővel.

v. Deáky András a gyimesbükki magyar oktatást újraindító korábbi iskolaigazgató, a Kontumáci kápolna és a gyimesbükki vasúti őrház felújítója, a gyimesi magyarság őrállója

 

Vissza