A románok szárazajtai mészárlásának áldozataira emlékeztek
2014.09.26

Azért kell évről évre megemlékezni, mert a ma emberének nem szabad elfelejtenie, mi történik, ha a szélsőség eluralkodik – fogalmazták meg a felszólalók tegnap az erdővidéki Szárazajtán, amikor a Gavrilă Olteanu által vezetett Maniu-gárdisták 1944. szeptember 26-i betörésére és a tizenhárom ártatlanul kioltott életre emlékeztek. A 2. világháború után az 50 ezer fős, jobbára félkatonai román alakulat önkéntesei álltak bosszút a második bécsi döntésért és Észak-Erdély Magyarországhoz csatolásáért.

A 25. alkalommal tartott megemlékezésen az Ajtai Abód Mihály Iskola tantestületének és a diákságnak , a Történelmi Vitézi Rend népes képviseletének és a vendégeknek köszönhetően meglehetősen népes emlékező közönség gyűlt össze a felújított református templomban. 14 fő sepsiszéki és 7 fő Bardóc-Miklósvár széki rendtársunkkal vettünk részt.

Bartalis Sz. Pál református lelkipásztor egy a Lukács evangéliumából idézett történet és a hetven esztendeje történtek közt vont párhuzamot. Mint mondotta, a történelem folyamán nemegyszer megtörtént már, hogy az erősebb hamis vádat fogalmazott meg, majd hamisan bíráskodva hamis ítéletet hozott, de – mint mondotta – eljön az idő, amikor mindenki az igaz ítélő elé áll, s felelnie kell tetteiért. A tiszteletes arra figyelmeztetett: ma is vannak hamis vádlók és ítélethozók, akik gyűlöletet szítanak, s szülőföldünkről lehetőleg minél messzebb – éppen Ázsiáig – űznének, de ne engedjünk nekik. A szárazajtaiakat arra kérte, emlékezzenek szeretteikre, mert akik a szívekben élnek, mindig velünk maradnak.

A megemlékezők a nagybaconi fúvósok vezetésével a Vargha Mihály által 1994-ben készített, Elekes Lajos, Gecse Béla, Nagy András, Nagy D. József, Nagy Sándor, Málnási József, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Beniám, Szép Albert, Szép Albertné Málnási Regina, Szép Béla és Tamás László emlékét őrző alkotáshoz vonultak. Az emlékműnél mondott beszédében Simon András, Bacon község polgármestere a hetven évvel ezelőtt történtek okát abban látta, hogy a győzedelmeskedők úgy vélték, bármit megtehetnek. Az elöljáró szerint nem kizárt, hogy eljön az az idő, amikor a száraz­ajtaiak megbocsátanak a vérengzőknek – de a falu soha nem fogja elfelejteni az embertelen tetteket. „Tiltakozunk minden gonosz és rosszindulat ellen! Az áldozatok hozzátartozóit, a kegyetlenség tanúit, a leszármazottakat együttérzésünkről biztosítjuk, Istent pedig arra kérem, óvja meg Szárazajtát, a nemzetünket és a világot, hogy ilyen többet ne fordulhasson elő” – mondotta Simon András.

A Történelmi Vitézi Rend Bardoc-Miklós­várszék széki székkapitánya, Bartha Imre az 1918-at követő román kormányokról szólt elítélően: a mindenkori hatalom azon volt, hogy nemzetállamot hozzon létre, s miközben szóban minden jogot biztosított, a valóságban a kisebbségeket kisemmizte, szervezeteiket és iskoláit felszámolta, vezetőit ellehetetlenítette. A székkapitány arra figyelmeztette a mai hatalmat, régi játékukat nem játszhatják a végtelenségig, az önrendelkezést kérők hangja egyre erősebb, s eljön az a pillanat is, amikor megvalósítjuk.

Az áldozatok neveit Németh Izsák dédunokája, Pap Attila református tiszteletes olvasta fel, a kegyelet koszorúit előbb az áldozatok családjai, majd az intézmények – köztük a nagybaconi rendőrség – és a politikai pártok helyezték el. A megemlékezésen fellépett az Ajtai Abód Mihály Általános Iskola tanári karának kórusa, v. Kajcsa Tibor a TVR sepsiszéki tagja szavalt.

A megemlékezés nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével ért véget. (a Háromszék napilap nyomán )

v.Molnár Zsolt mb. vhdgy
Sepsiszentgyörgy

***

A Vasgárda ( románul Garda de Fier) nacionalista, antiszemita és magyarellenes náci mozgalom volt Romániában 1927-től a második világháború éveiig. A soviniszta román félkatonai szervezet magját képező politikai mozgalmat Corneliu Zelea Codreanu alapította 1927. június 24-én, első számú napiparancsával, létrehozva ezzel a Mihály Arkangyal Légiót (Legiunea Arhanghelului Mihail). A rosszul tanuló román egyetemisták huligán bandájából Légióvá szervezett xenofób mozgalom 1930-ban lépett a politika göröngyös útjára, Vasgárda néven kínálva választási programot, a választáson azonban egy meghiúsult gyilkossági kísérlet miatti feloszlatás okán “Corneliu Codreanu Csoportja” néven indultak – 1931-ben mindössze egy mandátumhoz jutottak a törvényhozásban. 1932-ben már öt mnadátumot nyertek el, azonban hamar a terror eszközéhez folyamodtak: Ion G. Duca liberális román miniszterelnök feloszlatta a Gárdát, erre válaszul gárdisták egy csoportja meggyilkolta a miniszterelnököt. 1935 júniusában vette fel a Légió a Partidul Totul pentru Ţară (Mindent a Hazáért Párt) nevet.

Codreau az SS mintájára halálosztagokat szervezett, majd egy marosvásárhelyi diákkongresszuson leszögezte, hogy szerinte “az emberölés a politikai harc egyik eszköze”, majd hamar össze is állította a meggyilkolandók listáját. Miután Codreanut bebörtönözték, a Vasgárda új terrorkapitánya, Horia Sima azonban korábban nem látott vandalizmust honosított meg Romániában. A szégyenteljes kompánia végigrabolta az országot, majd a gárdista osztagok „szégyenoszlopot” állítanak fel, ellenségeiket nyilvánosan botozták, nem ritkán agyonverték. A leghírhedtebb alakulat a Szászrégenből Romániába menekült vasgárdista ügyvéd, Gavril Olteanu vezette Iuliu Maniu Önkéntes Ezred volt, mely jórészt egykori vasgárdista banditákból tevődött össze. A Maniu-gárda székelyföldi büntetőexpedíciója a történelem legvéresebb tetteinek egyike volt, a legbrutálisabb kivégzések ott történtek, ahol Olteanu személyesen is megjelent.

forrás: tortenelemportal.hu