A Magyar Királyi Csendőrség A Magyar Királyi Csendőrség közbiztonsági és belső szolgálat teljesítésére rendelt, katonailag szervezett országos őrtestület volt. Tevékenységét vidéken fejtette ki, városokban a rendőrség volt illetékes. A közbiztonsági szolgálat az állam-, a köz-, az igazságügyi rendészeti és karhatalmi szolgálatot foglalta magába. A belső szolgálat az őrsökön zajlott és gyakorlatilag megegyezett a Honvédségnél alkalmazottal. A csendőrség feladata: kijelölt működési területén a személy- és vagyonbiztonság megóvása, a közbéke és a közrend fenntartása, a törvények és rendeletek megszegésének megakadályozása, az ezek ellen vétők kinyomozása és az illetékes hatóságoknak való átadása. A csendőrséget helyi rendészeti ügyekben csak a csendorfelügyelőés a községi közegek támogatására használhatták fel. A csendőrség egyenruházata, fegyverzete honvédségi volt, kisebb eltérésekkel és a csendőrség saját jelzéseivel. - Kettős alárendeltségben (Belügyminisztérium és Honvédelmi Minisztérium) működött. Központi vezetésre, országos szervekre és területi alakulatokra tagozódott. Teljes létszáma 12 000-rol a II. világháború végéig 14 000-re emelkedett, a tisztek száma a lehetséges 600 helyett 450 körül mozgott. Ebbe az orvosok, a gazdászati tisztek stb. nem tartoztak bele. A csendőrség területi szervei a csendőrkerületek, az osztályok, szárnyak, szakaszok, őrsök és különítmények voltak. A legkisebb egység, az őrs (gyalogos, lovas vagy vegyes), létszáma 6-25 fő volt. A csak altisztekbol álló őrs élén az őrsparancsnok állt. A szakasz élén alhadnagy állt, a szárny-parancsnokságán általában tiszt (főhadnagy, százados). Az osztály parancsnokság élén zömmel törzstiszt állt (őrnagy, alezredes). A csendőrosztályok működési területe általában megegyezett az adott vármegye területével. A kerület élén ezredes állt. A csendőr kerületek száma, működési területe és székhelye megegyezett a Honvédség vegyesdandárainak (később honvéd kerületi parancsnokságok) területével. Az 1922-tol 1938-ig hét kerületet római számmal és állomáshelyének megjelölésével, az alsóbb szervezeti egységeket csak állomáshelyük feltüntetésével jelölték. A visszacsatolások után 3 új kerületet állítottak fel: Kassán a VIII., Kolozsváron a IX. és Marosvásárhelyen a X. csendőrkerület parancsnokságot. A tíz kerület a II. világháború végéig működött. A Felvidéken 4 (Kassán, Ungváron, Beregszászon és Máramaros-szigeten), Erdélyben, a kolozsvári kerületben 5 (Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Désen és Zilahon), a marosvásárhelyi kerületben 5 (Marosvásárhelyen, Besztercén, Csíkszeredán, Sepsiszentgyörgyön és Székelykeresztúron), a Délvidéken 2 (Zomborban és Újvidéken) új osztály parancsnokságot létesítettek. Csendőreskű Én, ________, ünnepélyesen esküszöm a Mindenható Istenre, hogy Főméltóságú vitéz nemes nagybányai Horthy Miklós, mint Magyarország törvényesen megválasztott kormányzója, a magyar alkotmány s hazánk szentesitett törvényei iránt hűséggel és hódolattal viseltetem. Csendőr tízparancsolat 1. Megemlékezzél arról, amivel Istennek tartozol! forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár |